Bátaszék egyik legrégebbi múlttal rendelkező egyesülete Bátaszéki Sport Egyesület (továbbiakban: BSE) névvel, jelen formájában 1996 óta működik. A város egyik legnagyobb civil szervezete közel 300 fő sportolónak biztosít rendszeres sportolási lehetőséget. Az egyesület egyik kiemelt célja a hatékony utánpótlás nevelés megvalósítása. A fiatal sportolók számának növelésével gondoskodunk a megfelelő utánpótlásbázis létrehozásáról. A sportprogram keretében a tehetséges sportolóknak nagyobb esélye lesz arra, hogy személyes adottságaiknak, képességeiknek megfelelően az edzéseken fejleszthessék képességeiket. Fontos a fiatal korosztályok rendszeres sportolási lehetőségének biztosítása, ezzel elősegítve az egészségük megőrzését, illetve a betegségek kialakulásának esélyét minimalizáljuk.
Az önkormányzat és az egyesület jó együttműködésének köszönhetően jó feltételeket tudunk teremteni a sportolni vágyó fiatalok számára. Az önkormányzat támogatásából és a rendelkezésünkre bocsátott sportlétesítményekben az egyesület szervezésében jó színvonalon tudjuk kifejteni tevékenységünket.
Bátaszék sportmúltja:
Bátaszék sporttörténete 1718-áig, a németség letelepítéséhez nyúlik vissza. 1736-tól már kibontakozik a sportélet, az írásbeli dokumentumok 1824. április 12-től lelhetők fel.
Novák István kutatásai alapján, a Soproni Lövész Társaság 1523-ai, a Budai Polgári Lövészegylet 1696-ai megalakulása után, a Bátaszéki Lövészegylet volt Magyarország harmadik sportegyesülete. Ezt a sportkultúrát a németek honosították meg Magyarországon, ezek példáján alakult meg a magyar lövészklub 1824. április 12-én, amit Gruber Ádám uradalmi fiskális által aláírt jegyzőkönyvből tudunk.
A lövészklubok községi támogatásban is részesültek, mint például 1894-ben egyenruhára és puskaporra 18 osztrák ezüst forintot kaptak. Az anyagi elismerés fejében istentiszteletekre és ünnepi alkalmakra ki kellett vonulniuk és díszsortüzeket lőttek. 1895-ben átalakultak Tűzoltó Egyesületté.
1883-ból származó elemi népiskolai jegyzőkönyv tanúskodik az iskolai testnevelés bevezetéséről Bátaszéken. 1911-ben alakult meg a Bátaszéki Sport Club labdarúgó és atlétikai szakosztállyal. 1918-ban a szerb megszállással törés állt be Bátaszék sportéletében. 1919-ben egymástól függetlenül, két egyesület szerveződött. A Bátaszéki Atlétikai Club (BAC) és a vasutas fiatalok alapította Bátaszéki Vasutas Sport Egylet (BVSE). A BAC a pécsi alosztályban, a BVSE a bajai alosztályban szerepelt. A mai sportpályát a BAC csapata 1919. június 8-án pünkösd vasárnapján avatta. A lelkesedést a helybeli kántor Janczer Pál által komponált „BAC induló” fokozta.
1920. augusztus 20-án szabadult fel Bátaszék a szerb megszállás alól. A következő évben fuzionált a két egyesület BAC néven. A háború utáni rossz gazdasági helyzet a sport területén is éreztette hatását, és az anyagiakkal küzdő egyesület 1925-ben feloszlott. A vasutas ifjúság ismét megalakította a Bátaszéki Vasutas Sport Egyesületet, de csak 1929-ig tudta a vasutas társadalom működtetni csapatát.
1924-ben megalakult a Bátaszéki Polgári Levente Egyesület labdarúgó szakosztálya (ebben az évben létesült az első sportpálya is Bátaszéken). 1927-ben létrehozták a Bátaszéki Torna Clubot (BTC) atlétikai és labdarúgó szakosztályokkal. BTC jelentős sikereket ért el. A levente versenyeken szép eredményeket értek el, például 1944-ben megnyerték a délnyugati, kerületi, mezei futóbajnokságot. Ezt a sikeres folyamatot a II. világháború szakította meg.
A vezetők, a versenyzők és a lakosság sportszeretetének köszönhetően a II. világháborút követő években újra fellendült a sportélet Bátaszéken. Az akkori sportszeretetre és lelkesedésre jellemzően, a nyári szünetre a hazatérő diákok csapatot állítottak össze Bátaszéki Diák Szövetség (BÁDISZ) néven és a nyári kupákon és barátságos mérkőzéseken vettek részt.
A labdarúgókat és az atlétákat követve az asztaliteniszezők is szakosztályt alakítottak a településen (1949). Ebben az időben jött divatba a röplabdázás is. Az 1950-es években a labdarúgók és az atléták aktív szerepet játszottak a Dunántúl sportéletében, de a többi sportágban is eredményesen szerepeltek versenyzőink a megyei versenyeken.
Bátaszék sportéletében jelentős változást hozott az 1959. március 29-én felavatott öltöző és lelátó, melynek létrehozásában Bátaszék lakosságának összefogásán túl, jelentős szerepet játszott Vicze János sportköri elnök.
Az 1965-66-os évben a labdarúgócsapat bajnokságot nyert a járási I. osztályban, s a megyei I. osztályba jutásért osztályozó mérkőzésen vehetett részt. 1970-ben a téli kézilabda terembajnokságon a férfi csapat a B csoportban I. helyezést ért el.
Bátaszék sportjának egyik fénykorát a Bátaszéki Vasutas Sport Egyesület (BVSE) megalakulásától a 80-as évekig számoljuk. Az egyesület Till Lőrinc szervezésével és vezetésével jött létre, és Vicze János elnöksége idején érte el legnagyobb sikereit, 4 illetve 6 szakosztály is működött egyidőben. A bátaszéki sport egyesület működéséhez a helyi szövetkezetek támogatása is fontos volt, így alakult át a BVSE – a 80-as évektől – Bátaszéki Szövetkezeti Vasutas Sport Egyesületté (BSZVSE).
- Labdarúgó szakosztály (Kalász János edző, a labdarúgás kiemelkedő egyénisége), ifjúsági bajnokságon résztvevő csapattal, és „kölyök” csapattal.
- Kosárlabda szakosztály női és férfi csapattal, NB-ben szerepeltek, válogatott játékosok kerültek ki közülük.
- Atlétikai szakosztály neves női és férfi versenyzőkkel, országos és nemzetközi szinten jegyzett eredményekkel. Novák István és Dr. Harsányi László nevelő munkájának eredményeként hazánk neves, és jeles sportvezetői, oktatói kerültek ki közülük. (Dr. Tihanyi József professzor; Dr. Nyerges Mihály Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának rektora, később dékánja; Garamvölgyi Mátyás NUPI Héraklesz sportági vezető edző.)
- Ökölvívó szakosztály, országos hírű versenyzőkkel.
- Asztalitenisz szakosztály női és férfi csapattal.
- Sakk szakosztály.
- Súlyemelő szakosztály.
Novák István halálával, majd később Dr. Harsányi László elköltözésével megszűnt az atlétikai szakosztály, különböző okok miatt az asztalitenisz, a súlyemelő, az ökölvívó szakosztály, a kosárlabda női ága. A következő években a labdarúgók értek el szép sikereket NB III-as szereplésükkel, de miután a sport elanyagiasodott megyei I. osztályban szerepeltek jó eredményekkel.
